Egy napom!!! 19.rész

A történet újraírás alatt van!

Nemsokára felkerül az oldalra addigis köszönöm a türelmet

Love in the school 8.rész

Évforduló

A történetemben most ugorjunk pár hónapot. Egészen az évfordulónkig. Egy gyönyörű, napos szombat volt. Izgatottan keltem fel. Kint körülbelül 27 fok lehetett. Sőt annyi is volt mivel megnéztem a telefonomon. Gyorsan reggeliztem, majd rendbe hoztam magamat. Amennyire tudtam. Majd gyorsan felöltöztem és elindultam a plázába. Megszerettem volna lepni valamivel Christ. Persze,hogy a legtökéletesebb dolgot szeretettem volna. Emlékszem hogy említette azt hogy mire vágyik nagyon. Ha hiszitek ha nem, egy régi óra volt. így aztán (mivel a plázában nem találtam ) elhatároztam hogy elmegyek egy régiség boltba. Viszont ha már itt vagyok akkor megkeresem a tökéletes ruhát estére. Egy órás keresés után meg is volt a legtökéletesebb ruha. Amit ha nem gond nem mutatnék meg most. Majd este meglátjátok. Na szóval. Utána elindultam a legközelebbi régiség bolthoz. "Szerencsére" pont a város másik felébe volt. 1 óra séta után odaértem. Megérte ez a sok séta mert Chrisért bármit megtennék. Szerencsémre volt még egyetlenegy darab. Ez az egy aranyozott volt és mindenféle "extra dolog" volt rajta ami csak még gyönyörűbbé tette. Miután megvettem elindultam hazafelé és éreztem hogy fájnak a lábaim, ezért úgy gondoltam hogy leülök kicsit valahova. Volt egy kávézó a közelben úgyhogy beültem meginni egy kávét egyedül. Tiffany a közelben lakott. Lehívtam majd 5 perc múlva ott is volt. Rendeltem neki egy kávét és beszélgettünk.
- Na merre jártál ma? –kérdezte
- Voltam venni ajándékot Chrisnek.
- Na és mit vettél neki? Mutasd!
Elővettem és odaadtam neki. Egy szép kis dobozba tettem bele.
- Juuj ez nagyon szép. Szereti a régiségeket?
- Igen. Sőt imádja.
- Nem is tudtam róla.
- Ja igen. Vettem magamnak még egy ruhát is az estére.
- Komolyan? Miért nem ezzel kezdted csajszi? Mutasd most! Nem akarom hogy szörnyű ruhában menj.
- Nagyon figyelmes vagy Tiffi.
- Tudom Sumsy.
Odaadtam neki hogy nézze meg. Láttam a szemén hogy neki is tetszik majd visszaadta és elmondta hogy máris imádja.
- Na de mennem kell Tiff mert otthon még millió dolgom van. Örülök hogy összefutottunk. Majd holnap tali ugye?
- Nem. Még ma este írsz mikor otthon vagy hogy mi történt.
- Jólvan drága. Na szia.
- Szia
Megöleltem majd elindultam haza. Mivel félúton álltam meg ezért már nem kellett sokat gyalogoljak. Siettem így 30 perc alatt otthon voltam. Anya is kifaggatott persze egyből.
- Szia kicsikém na miket vettél?
- Szia anya. Egy ruhát estére és Chris ajándékát. Megnézed?
- Igen, de a ruhát vedd fel és csak úgy mutasd meg.
Gyorsan bementem a szobámba. Felöltöztem majd odamentem anyához hogy megmutassam neki.
- Gyönyörű vagy ebben a ruhában.- Mondta majd elkezdett sírni. Persze csak örömkönnyek voltak.
- Köszönöm anya. Viszont valami kiegészítő még kellene nem gondolod?
- De jól jönne. Mid van?
- Nem nagyon van normális.
- Menj a szekrényemhez és keress.
- Komolyan? Köszönöm.
Anya csak mosolygott én meg gyorsan beszaladtam a szobájába. Már rég kinéztem az egyik nyakláncát. Természetesen azt vettem fel. Tökéletesen ment a ruhához. Gyorsan visszaöltöztem majd megmutattam anyának az ajándékot is. Az is nagyon tetszett neki. Kicsit beszélgettünk még. Majd ezek után gyorsan elmentem a hajamat megcsinálni. Amúgy hozzá tenném hogy mellesleg már lassan 5 óra volt és 7-kor jön értem Chris. 1 órányi szórakozás után végre elkészült a hajam. Gyorsan ettem egy falatot. Na jó kettőt. Majd nekiálltam a sminkemnek. Azzal egy fél óra alatt elkészültem. Majd gyorsan felöltöztem és csináltam magamról egy képet és elküldtem Tiffnek. Már csak Chrisre vártam. Mielőtt megjött Chris olyan 6:50 körül anya bejött hozzám. Elmondta hogy mennyire büszke rám. Tiff is válaszolt. Azt mondta gyönyörű vagyok és hogy jó választás volt ez a ruha és a nyaklánc is. Majd kopogtak. Anya kiment ajtót nyitni míg én a tükör előtt néztem farkasszemet magammal. Életemben egyszer éreztem azt, hogy most tényleg szép vagyok. Ez jó érzés volt. Majd amikor hallottam hogy a házban van már Chris egyből fogtam az ajándékot és elindultam kifelé. Amikor megláttam egyből a nyakába tudtam volna ugrani. Annyira aranyos volt.
-Szia szerelmem. Nagyon csinos vagy. Pont mint mindig. -mondta édesen
Én meg sem szólaltam csak megöleltem jó szorosan. Majd elindultunk. Kint a kocsiban elmondta mi lesz a terv. Azt mondta elmegyünk vacsorázni mert már foglalt asztalt és a többit meg nem szerette volna elmondani. Úgyhogy egyből elvitt egy puccos étterembe ahol odaadta az ajándékomat. Ami egy nyaklánc volt. Csak úgy megsúgom hogy nem valami szar olcsó bizsu hanem pont olyan amire kis korom óta vágyok de soha nem kaphattam meg mert drága volt. Így hát nagyon örültem neki. Sőt el is érzékenyültem. Csupán annyit tudtam mondani neki hogy köszönöm. Én is átadtam neki. Ő is nagyon örült. Majd megvacsoráztunk. Kaptunk pezsgőt is amit direkt előre kért. Majd mikor végeztünk tovább mentünk, de mivel nem vezethetett Chris, ezért egy sofőrt is fogadott. Nem engedte hogy nézelődjek mert akkor rájövök hogy hova megyünk. Úgyhogy mielőtt odaértünk volna bekötötte a szememet. Mikor odaértünk kinyitotta az ajtót előttem. Segített nehogy elessek. Ugyebár a szemem is be volt kötve. Leültetett majd leszedte rólam a kendőt. Odaült mellém és azt mondta hogy addig ne nyissam ki a szememet amíg nem mondja. Nagyon friss levegő volt. Éreztem hogy valami különleges helyre vitt el. Majd amikor azt mondta hogy nyissam ki egyből kinyitottam. Mondjuk ez logikus. Aztán megláttam magam előtt ezt a helyet. Egy rét volt. Méghozzá nem csak egy rét. Hanem az a bizonyos rét ahol egy évvel ezelőtt voltunk. Ugyanott a fa alatt ültem. Minden ugyanolyan volt. Egyből megcsókoltam Christ majd az ölébe ültem. Azt mondta hogy ott lesznek még egy jó darabig mert még készült valamivel. El sem tudtam képzelni hogy mivel.
- Summer! Nagyon szeretlek és sohasem akarlak elveszteni. Nagyon fontos vagy számomra nem véletlenül hoztalak el ide. Te vagy az akivel teljes lett az életem. Mikor megismertelek éreztem hogy te egy nagyon különleges lány vagy. Azon a bulin mikor megbántottalak nagyon rosszul éreztem magamat. Na meg persze az a kép amikor Amyvel csókolóztam azon a képen. Azt annyira bántam. Nem tudom mi üthetett Amybe akkor hogy megcsókolt. De hagyjuk. Szeretnék veled mindent megbeszélni és örökké itt ülni veled. Ha bárki bántani merne téged megölném. Már csak akkor is ha hozzád ér.
- Annyira szeretlek Chris.
- Én is téged Summer.
Miután ezt kimondta egyből valami zajt hallottam meg. Tűzijáték volt. Szívformát alkottak és bele volt írva a nevem. Azért ezen nagyon meglepődtem. De tényleg. Ezt nem gondoltam volna Chrisről. Mikor fent volt az égen a szívben a nevem csak annyit mondott hogy "Boldog évfordulót" majd megcsókolt. Persze ezután a meglepetés után volt normális tűzijáték is. Látszott hogy Chris ezt az egészet nagyon jól megtervezte mivel ott ahol voltunk vagy is a fa alatt ülve láttuk ez egészet. Gondolom az volt az egésznek a célja. Majd sétálgattunk kicsit a réten és közben is beszélgettünk.

Ja igen. Ez a ruha volt rajtam:

Majd eljött a pillanat hogy hazakellett menjek. Chris sofőrje egész végig a kocsiban volt. Gyorsan hazavitt majd Chrissel az ajtó előtt búcsúzkodtunk.
- Nagyon jó nap volt a mai. Köszönöm szerelmem. –Mondta Chris
- Én köszönöm. Annyira boldog vagyok veled. – Mondtam
Majd megcsókoltuk egymást és én bementem. Anya persze egyből faggatott, de mondtam neki, hogy várjon egy kicsit amíg lefürdök. Amikor végeztem egyből odamentem anyuhoz. Vissza adtam a nyakláncát és megköszöntem neki. Megmutattam neki mit kaptam. Ő persze egyből felismerte hogy melyik nyaklánc volt az. Nagyon meglepődött. Elég drága nyaklánc volt az. Legalább látta hogy mennyire szeret Chris. Majd elkezdett faggatni hogy mi volt még. Elmondtam neki hogy tűzijáték is volt és hogy előtte vacsoráztunk. Megkérdezte hogy hova mentünk majd elmondtam neki hogy oda ahol egy évvel ezelőtt összejöttünk. Meg azt is mondtam neki hogy mindent nagyon aprólékosan megtervezett. Anya azt mondta hogy örül neki hogy vele vagyok. Viszont olyan fáradt voltam hogy elmentem a szobámba majd gyorsan írtam Tiffnek hogy mi volt. Azt írta vissza hogy nagyon aranyos amiért ilyeneket talált ki de majd meséljek neki holnap bővebben. Így hát elmentem aludni.

Vége

Sziasztok sajnálom hogy ilye sokat kellett megint várjatok. Ezért írtam ilyen hosszút. Elég nyálas rész lett de kell egyszer egy ilyen is. A tanulás miatt nem tudtam eddig írni. Ha nem jelentkezek sűrűn akkor az annyit jelent hogy megint egy jóó hosszú részt kaptok. Ez a rész pl. 1300 szavas lett. Én mindig szavakban nézem hogy mikor hagyom abba. Azért írom ilyen sokáig. Köszönöm ha elolvastad és bocsánatot szeretnék kérni mégegyszer.

Egy napom!!! 18.rész

A történet újraírás alatt van!
Nemsokára felkerül az oldalra addigis köszönöm a türelmet

Love in the school 7.rész

Újrakezdés

 
Egy csodás napon mikor Chrissel már több hónapja együtt voltunk azt hittem örökké együtt is maradunk és senki sem állhat közénk. Igen fülig szerelmes voltam belé. Sajnos csalódnom kellett. Ezen az őszi napon mentem be éppen a suliba. Úgy kezdődött mint minden normális napom. Holott közel sem volt az. Egyszer csak Do behívott a lány mosdóba. Négyszemközt szeretett volna velem beszélni.
- Figyelj mutatnom kell valamit, de tudom , hogy nem fog tetszeni. –Mondta idegesen
- Mondjad csak. - Mondtam nyugodtan
Elővette a telefonját és mutatott egy képet. Nem akartam hinni a szememnek. Kapkodtam a levegő után. Ezen a képen Amy és Chris csókolóztak épp.
- E…Ez meg mikor történt –mondtam meglepődve,de egyszerre éreztem idegességet, haragot és csalódottságot.
- Tegnap valamikor. A fény viszonyokból elnézve késő délután.
- Pontosabban nem tudnád?
- Sajnos nem. Nem én csináltam a képet.
- Hát akkor meg ki?
- Adam volt.
- De miért pont neked küldte el a képet és miért nem nekem?
- Mert megtudta, hogy kibékültünk.
Igen. Tényleg kibékültünk. Pontosan azért mert Do bocsánatot kért és újra akarta kezdeni az egészet. Kiszállt Amy-ék bandájából is mert azok a picsák idióták. Hiányoztunk neki. Így most nekünk kell elviselni Rayent. "Nagyon jó, de tényleg." De most nem ez a lényeg.
- Átküldjem a képet? Gondolom szeretnéd jól az orra alá dörgölni.
- Eltaláltad.
- Gondoltam.
Átküldte.
-De mennem kell. Szia és köszönök mindent, de tényleg. Ezzel sokat segítettél.
-Nincs mit köszönnöd. Csak viszonoztam azt amit te is tettél velem. Jól van nekem is szóval szia.
Megöleltük egymást majd elindultunk. Én rögtön Tiffhez siettem.
- Szia. – Mondtam hevesen és feldúltan.
- Szia. Már megint elkéstél az iskolából? – Kérdezte aranyosan Tiff
- Nem.
- Akkor mi a baj Sum?
Az orra alá dugtam egyből a telefonomat. Ő csak nagy tágra nyílt szemekkel nézte. Vagy is inkább bámulta. Jobban mint Adamet. Miközben Tiff még mindig a képet próbálta feldolgozni meghallottam, hogy Chris a haverjaival beszélget. Egyből elkapott a düh. Szívesen felpofoztam volna. Ahogy ránéztem magam elé képzeltem azt a képet. Amint Tiff feleszmélt a sokkból ránézett Chrisre és mivel olyan jól ismer csak annyit mondott.
- Summer. Ne tedd.
- Pedig de.
Elindultam szépen Chris fele. Tettettem, hogy nincs semmi baj majd megmondtam neki, hogy szeretnék vele kettesben beszélni. Amint oda értünk a titkos helyre egyből az orra alá nyomtam a képet.
- Ez meg mi? –Mondta kicsit érzéktelenül
- Nem ismerős Chris? –Válaszoltam még érzéktelenebben
- Nem, egyáltalán nem.
- Nézd meg jobban. Mit látsz rajta?
- Valami fiút és Amy-t csókolózni.
- Igen. Nem tudod ki az a fiú?
- Nem. De miért érdekel téged ez?
- Jól van Chris figyelj. Nem kell játszani a hülyét. Tudok mindenről.
- Mindenről?
- Igen pontosan. Szóval most szépen elmondod, hogy miért tetted ezt és elmehetsz.
- Volt bennem egy kis alkohol. - Mentegetőzött
- Chris. Tudsz te ennél jobbat is. Öt másodperced van, hogy beszélj.
- …
- Öt
- …
- Négy
- …
- Három
- …
- Kettő
-…
- Egy.
Mivel még mindig nem volt hajlandó elmagyarázni a dolgokat és csak tovább hallgatott akkor nem fog hiányozni neki a "kapcsolatunk". Így hát fogtam magamat és hazamentem. Leültem és sírtam.

Majd egy rossz döntést hoztam meg a szobámban ülve. Kimegyek a vízhez. Ott sokkal jobb. Minden sokkal jobb. A kedvenc helyem volt mindig is ez nyugtatott meg. Imádtam.
Kint a tónál elkezdtem sétálgatni. Nyugodt volt mint mindig. Egyszer csak valaki hátulról átölelt. Egy kicsit megijedtem majd észrevettem, hogy Chris volt az.

Felé fordultam. Láttam, hogy az ő szeme is tiszta könnyes volt.
- Nekünk nem lehet csak így végünk. – Mondta kisírt szemekkel
- Persze, hogy nem.- Feleltem síros hangon
- Szeretlek Summer Jennings. Örökké és mindennél jobban.
Rámosolyogtam, majd megcsókolt.

Én nem tudom, hogy mit tegyek. Egyszerűen csak hagytam. Eddig a pillanatig nem hittem volna, hogy valaha meg fogok bocsájtani neki. Majd rákellett jönnöm,hogy a szívemre kell hallgassak. Bármit is tette mindig meg fogok neki bocsájtani, mert szeretem. És ez a legfontosabb. Mármint számomra.

Vége

Sziasztok sajnálom, hogy ilyen sokat kellett várni, de nagyon elvoltam foglalva. Tudom, hogy túl nyálas rész lett, de egyszer kell egy ilyen is és bocsánat a sok-sok képért. Most ilyen kedvem volt. De mivel itt mindjárt egy óra van most ezért elmegyek aludni. Ígérem a következő ezerszer jobb lesz ha nem tetszett. Köszönöm, hogy elolvastad J További kellemes reggelt/napot/estét :)

Love in the school 6.rész

Érzelmek

Erre nem tudtam mit mondani. A szívem persze rögtön igent mondott volna. Viszont az agyam ellenezte. A szívemben különös dolgot éreztem. Eddig ilyet még soha. Úgy dobogott a szívem, mint egy forró nyári délutánon a tűz égő parazsa. Azt hiszem ez normális. Szóval kerestem a választ erre a kérdésre, de nem jött össze. Mintha kitépték volna a hangszálaimat és a szívem meg a heves dobogástól majd kiesett a helyéről. Chris persze nem értette, hogy miért nem válaszolok rá.
-Nos?-kérdezte a választól félve
-Chris. Én nem tudom. Az az igazság, hogy nem vagyok tisztában az érzéseimmel.
-Akkor gondolkodási idő?
Chris nagyon reménykedett, hogy akár több is lehet köztünk.
-Akkor azzal csak húznám az időt.
-Figyelj Summer. Nekem másodikban kezdtél el tetszeni. Most kilencedikesek vagyunk. Sosem mertem veled beszélni. Féltem, hogy vissza utasítasz. Azt hittem, hogy az a csók nem véletlenül volt. Mekkora egy idióta vagyok.-Majdnem elsírta magát miközben ezt elmondta nekem.
-Chris.
-Mielőtt visszautasítanál Summer annyit szeretnék még mondani, hogy mindent, amit most mondtam neked igaz. Ha hiszed, ha nem. -mondta kissé reménykedve.
-Chris. Figyelj. Én ugyanezt érzem irántad. Sosem fognak elmúlni ezek az érzések. Én nagyon szeretném, hogy legyen köztünk több is. Viszont még is csak ott van egy de.
-Ugyanazt érzed, mint én? Biztos vagy te benne?
-Igen!
Chris megfogta a kezemet és a mellkasára tette. Éreztem a szívverését.
-Érzed?
-Igen.
-Csak akkor ver ilyen gyorsan mikor velem vagy.
Nekem itt a boldogságtól könnyek szöktek a szemembe. Majd kicsit gondolkodtam és választ adtam végre a kérdésre.
-Chris. Nekem még senki nem mondott ilyeneket.
-Ugyan már. Egy ilyen széplánynak nem hiszem… De akkor mit mondasz?
-Igen. Leszek a barátnőd.
Ekkor Chris közelebb jött és megcsókolt. Hazakísért majd otthon szembesülnöm kellett a világ legrosszabb dolgával. Amyvel. Jó kedvvel mentem haza Chris miatt. Úgy voltam vele, hogy ezt most Amy sem teheti tönkre. Pedig ez egy nagy szó. Otthon egyből beszerettem volna vonulni a szobámba. Tehát megindultam. Amint beléptem az ajtón anyám rögtön kiáltott nekem.
-Summer! Gyere ide. Téged vártunk egész nap. Merre jártál kicsim?
-Öööhm. Semerre. Sétáltam egy kicsit.
-Hát rendben van. Gyere, egyél.
-Nem vagyok éhes, de azért köszönöm.
-Nem azért csinálták ezt egész nap és nem ezért rohadtam itt egész nap!-mondta flegmán Amy.
-Amy. Téged meg ki kérdezett?-kérdeztem tőle.
-De nagy a pofád Jennings!-Mondja Amy
-Szerintem tuti hogy nem eszek, sziasztok!-Köszöntem el reménykedve hogy hagynak elmenni, de nem jött össze.
-Summer. Leülsz ehhez az idióta asztalhoz és megeszed, azt a nyomorult kaját aztán elmehetsz!-Mondta anya idegesen
-Jól van.
Nem értem anya miért ordított rám, de nagyon kínos volt az egész. Imádkozhattam, hogy Amy tartsa a száját.
Hétfőn, amikor felkeltem első gondolatom az volt: "Ez a hétfő jobb lesz végre, mint a többi". Majd villámtempóban összekészülődtem. Lent azt vettem észre, hogy Chris vár rám. Lementem, odafutottam hozzá majd szorosan megöleltem. Egy napig nem láttam nagyon hiányzott. Na, nem lényeg. Elindultunk a suliba, de ott váratlan dolog történt. Tiff és Do veszekedtek. Oda akartam menni, de Chris nem engedte.
-Chris kérlek, engedj oda.-Kértem kis aranyosan
-Nem tehetem. -Mondta fapofával
-De miért nem?
-Mert Do mostanság nagyon megváltozott. Nem szeretném, hogy összevesszetek még jobban.
Miután ezt Chris elmondta el gondolkoztam és rájöttem arra, hogy igaza van. Do elment és én oda futottam Tiffhez. Megkérdeztem, hogy mi történt. Azt mondta, hogy pletyka terjeng rólam amit Amy talált ki. Ezt persze Chris nem hagyta szó nélkül. Neki állt felkeresni Amyt. Hiába kértem, hogy hagyja. Azt sem tudtuk, hogy milyen pletykáról van szó, de ő már elakarja intézni. Férfiak nem érteni őket. De azért nagyon aranyos és cuki dolog volt tőle. Azért gondoltam kifaggatom Tiffet mi is volt ez a pletyka. Azt mondta, hogy Amy mindenkinek elmesélte a tegnap esti beégésemet és hozzátett még egy-két dolgot. Azt hittem leütöm. Neki álltam megkeresni Christ, mert ugye ő, éppen Amyvel szeretett volna beszélni. Meg is találtam őket, de pont akkor kezdtek bele a beszélgetésbe. Igen nagyon jól időzítek.
-Amy. Azonnal bevallod mindenkinek, hogy amit mondtál a barátnőmről… Hazugság. -Mondta Chris idegesen
-Miért különben mi le… Hogy mid?
-A barátnőm. Jól hallod
-Szóval ezt a kis idióta, nyomi csajt szedted fel magadnak?
-Nem te vagy a barátnőm Amy hanem a világ legszebb és legaranyosabb lánya. Summer.
-Chris. Kérlek ne idegeld.-Mondtam neki félénken
-Még hogy én vagyok a nyomi? Ahhoz is fél, hogy megszólaljon. Semmit sem mer elintézni egyedül. A lovagjának a segítsége kell hozzá.
-Amy. Ezt most azonnal befejezed, különben elmondom mindenkinek mi történt tegnap. -mondtam idegesen
-Már megtettem. -Mondta önelégült mosollyal az arcán Amy
-Tényleg? Elmondtad mindenkinek azt, hogy alig hagytál nekünk a kajából, mert vagy ötször repetáztál?!
-Hogy merted?    
Úgy tűnik sikeresen megaláztam.
-Hoppá.
Amy elkezdett felém közeledni és láttam, rajta hogy megakart ütni. Én készültem rá lélekben ezért gondoltam a többiek úgy is láthatnak majd csaj és hisztis picsa harcot. Chris viszont elénk állt. Közölte mindenkivel, hogy menjenek el majd lekoptatta Amyt. Suli után haza kísért majd ott is maradt egy picit. Persze csak amíg anya nem volt otthon. Végre boldog voltam és nem érdekelt már semmi csak Chris és Tiff. Do-t szívesen kitörölném az emlékezetemből. Bár kitudja. Lehet, később megbocsájtok neki.

Egy napom!!! 17.rész

A történet újraírás alatt van!
Nemsokára felkerül az oldalra addigis köszönöm a türelmet

Love in the school 5.rész

A mozizás

Szóval. Este fele jött értem Chris. Azt mondta, hogy majd ott találkozunk Rayennel és Do-val. Persze, hogy Chris előbb jött értem és így elmentünk valahova még. Igazából mielőtt azt hinnétek nem csak egyszer beállított, hanem direkt azt mondta, hogy előbb kezdődik a film. Na tehát elvitt egy helyre. Ha tudnám hova persze meg is mondanám. Alig vártam, hogy megtudjam hova megyünk. Végül egy gyönyörű virágos réten kötöttünk ki. Nagyon romantikus volt. Chris visszament a kocsihoz és kivett onnan egy kosarat. Tele volt mindenféle finomsággal. Sőt csak az én kedvenceimmel. Végül kezdtem sejteni, hogy piknikezni jöttünk. Ez nagyon aranyos gesztus volt tőle. Persze azt a cuki mosolyt kihagyni nem tudta. Miért szédít mindig el azzal azt nem értem. Oda mentem gyorsan és segítettem neki kipakolni. Vagy is csak akartam. Chris amint látta, hogy segítek neki rögtön megfogta a kezemet és földön végeztük. Letépett egy virágot és nekem adta. Kicsit beszélgettünk és utána úgy éreztem csoda történt. Vagy is nem csoda csak ez:

Ezek után aggódva néztem rá az órára. Szóltam Chrisnek, hogy késésben vagyunk, de őt nem érdekelte. Szó szerint csak annyit mondott, hogy "inkább velem van kettesben, mint egy poros sötét teremben sok idegesítő emberrel" majd rám mosolygott. Szerintem tudta, hogy ezt imádom. Olyan aranyos dolgokat mondott ma. Bár nem csak most. Mindig. Hisz számomra ő volt a tökéletes. Tiff hívott, de nem tudtam felvenni, mert amikor a telefonomért nyúltam Chris elvette előlem és kikapcsolta. Nem akarta, hogy bármi is bezavarjon ebbe a napba. Gondolom Tiff idegesen keresgélt. Mindig ezt szokta. Anya mondta, hogy aznap még el is jött hozzánk annyira aggódott értem. Ugye Tiff nem szokott hozzá ahhoz, hogy mindig felveszem neki a telefont. Lelkiismeret furdalásom is lett. Chris csak annyit mondott, hogy ha jó barátnőm, akkor biztos meg fogj bocsájtani ezt. Így is lett. Na de visszatérve arra a délutánra. Chris nem engedte kárba veszni a kaját azért megettük. Nagyon gyönyörű volt ott lenni kettesben vele és vacsorázni naplementekor. Sosem akartam, hogy vége legyen. Persze amint oda érkeztünk, hogy vége legyen Chris sem akart elválni tőlem. Hazavitt és mivel a film még akkor is tartott volna ezért elmentünk sétálni. Beszélgettünk, viccelődtünk és aztán haza kellett menjek. Éreztem, hogy nem fogok kibírni nélküle egy napot sem. Annyira tökéletes egy nap volt ez, hogy ennél jobbat kívánni nem lehetett volna. A ház előtt Chris adott egy búcsúcsókot és olyan 2 percen át ölelt. Amint bementem az ajtó kulcslyukán még lestem, ahogy elmegy. Persze ő is ott állt egy darabig még. Nagyon szerencsésnek éreztem magam. Csak akadt egy probléma. Méghozzá az, hogy amikor Chris kikapcsolta a telefonomat akkor ő azt el is tette és nem adta vissza. Nem tudtam neki szólni és visszaírni sem Tiffnek, hogy élek ne aggódjon. Így hát szomorúan bementem a szobámba. Azonban az udvarra nyíló ajtómnál, amit én csak hátsó ajtónak hívok ott állt Chris. Vissza hozta a telefonomat. Persze megköszöntem neki, ahogy kell. Egy csókkal. Ezek után Chris elment persze. Én kimentem vacsorázni. Jó igazából nem voltam éhes, de anya azt mondta, hogy legalább egy kicsit. Szóval mikor a vacsival végeztem elmentem fürdeni. Fürdés után kaptam egy üzit. Láttam, hogy Chris válaszolt. Igen írtam neki. Üzenetben sosem volt bő szavú sajnos. De most az volt. Eléggé meg is lepett.

Nem értettem, hogy miért írta azt, hogy még tiszta vagyok, de mindegy is. Igazából nekem nagyon hiányzik. Szerintem ő sem bírja sokáig nélkülem. Azt hittem, hogy álmodom. A valóság egy csodálatos álom volt. Míg nem jött egy kis "meglepi".Csengettek. Anya ezek szerint vendégeket várt. Csodálatos. Gyorsan felöltöztem és kinyitottam az ajtót. Nagyon nem lett volna semmi baj, ha ez a valakik nem Amy és a szüleik lettek volna. Na, ők azok, akikhez semmi kedvem nem volt. Persze kaptam egy üzenetet. Ez állt benne: "találkozzunk a ház előtt 10 perc múlva. Chris".Szóval 10 perccel később ott is voltam. Chris megfogta a kezemet majd magához ölelt és annyit mondott: "hiányoztál" majd megcsókolt. Anyának persze nem szóltam. Hadd, keressen. Chris elvitt valahová. A kocsiban elgondolkodtam és rájöttem, hogy mit értett azon, hogy még. Vissza vitt a rétre ahol voltunk ma. Ugyan olyan romantikus volt. Csak persze sokkal szellősebb is. Chris látta, hogy kicsit fázok így aztán rám tette a kabátját és szorosan átölelt. Beszélgettünk mindenféléről. Végül elég érdekes kérdést tett fel.
-Leszel a barátnőm?

Egy napom!!! 16.rész

A történet újraírás alatt van!
Nemsokára felkerül az oldalra addigis köszönöm a türelmet

Love in the school 4.rész

Eszeveszett éjszaka

-Hé Sum. Beszélhetünk?-kérdezte Chris

Még mindig mérges voltam voltam rá. Persze amint megfordultam és láttam azt az aranyos mosolyát rögtön megadtam magamat.

-Persze Chris. Mondjad.

-Szóval. A buli után gondolkodtam. Nagyon szívesen megismernélek jobban is. Nincs kedved eljönni velem a pénteki buliba?

-Nem. Sajnálom, de nem.

-Hát oké. Akkor legalább haza vihetlek?

-Igen. Köszönöm.

-Semmiség. Ülj be.

Jaj, annyira aranyos. Miért mondtam azt, hogy nem? Megőrültem? Ezt elszúrtam. Gratulálok Summer megint ügyes vagy. Egész úton beszélgettünk. Nagyon aranyos volt és az a mosoly. Nagyon aranyos. Látta rajtam, hogy valami bajom van. Elkezdett kifaggatni. Én persze nem akartam elmondani neki. Nagyon makacs vagyok. Viszont ezért most az egyszer hálás voltam. Chris a szemembe nézett és rám mosolygott. Mintha tudná, hogy ez a gyenge pontom. Persze végül is csak kiböktem, hogy az a bajom, amit a bulin láttam. Ő nem értette, hogy miért okozott ez nekem gondot és azt is mondta, hogy az a csaj csókolta le és nem ő a csajt. Ettől egy kicsit megnyugodtam. Egy fél óra múlva a ház elé értünk és megkérdezte, hogy biztos nem megyek-e el vele a pénteki buliba. Már nem haragudtam rá és így elmegyek vele. Elköszöntem tőle majd bementem a házba.

Otthon azonnal felhívtam Tiffet. Ő is meglepődött és én is. Ja, igen. Tiff esete azzal a sráccal. Elvileg ő is jön a pénteki buliba. Most komolyan. Mi az már, hogy mindenki a sztori elején megkapja az álom pasit. Nem lehet ez ilyen egyszerű. Tuti valami fordulat lesz a sztoriban. Ja, igen akkor térjünk vissza a sztorihoz. Kicsit elgondolkodtam ezért bocsánat. Szóval. Aznap még gyorsan ettem, fürödtem és aludtam. Na meg a közösségi oldalam nézegettem.

A hét többi napja szokásosan unalmasan telt. Végül eljött a péntek. Reggel siettem be a suliba. Az órák szokásosan unalmasan teltek. Ebédnél végig szemeztem Chrissel. Órák után azonnal siettünk haza Tiffel. Ő hazament átöltözni. Ezek után átjött hozzánk és segített ruhát választani. Este felé elindultunk Tiffel. Chris ott várt már. Rayennél volt a buli, ezért persze, hogy tudtam mire készül szegény Do-val. Úgy gondoltam, hogy most fogja átverni. Nem akartam ezt az egészet végig nézni. Követni kezdtem őket amint elindultak a szoba fele. Követtem minden egyes léptüket. Rayen nem bízta a véletlenre. Ahogy láttam Do nagyon részeg volt. Mondjuk ő amúgy is bevállalós kiscsaj. Szerintem a pia nélkül is belement volna. A menőségért bármit. Mondjuk azért ez már túl sok. Mindegy. Az ő élete. Úgy teszi tönkre, ahogy akarja. Azért persze követtem őket, mert úgy éreztem, hogy ha nem teszem, akkor a „barátságomat” sértem meg. Így hát követtem őket. Persze elvesztettem a nyomukat. Ezért elkezdtem keresgélni. Végre újra megláttam őket a folyóson. Elakartam indulni utánuk, de Chris elém állt.

-Figyelj Summer. Beszélhetünk kint?

-Kicsit később nem jó?

-De. Persze. Miért nem jó neked most?

-Dolgom van.

-Segíthetek?

-Nem hiszem.

-Oké. Akkor mit csinálsz, amiben nem tudok segíteni?

-Jól van. Elmondom. Egyszer járt az egyik ismerősöm a haveroddal és csak megakarta fektetni és…

-És most Dorinát félted tőle. De nem kell féltened. Ő amúgy is bele menne.

-Nem hinném. Nem ismered az igazi oldalát.

-Akkor lefoglalom a haveromat.

-Oké. Köszönöm.

Ekkor viszont Chris közelebb lépett és megfogta a derekamat, majd magához húzott. Gondolom nem akarta, hogy a haverja után menjek. Megértem igazából. Azt reméltem, hogy meg fog csókolni, de amint össze ért volna az ajkunk valaki felsikított. Megnéztük és csak egy csaj volt, aki leöntötte magát. Chris jó sokat ivott és én sem akartam kimaradni ebből.

Reggel Chris hátán feküdve keltem fel a padlón. Nem tudtam mi történt. Viszont Tiffet sem láttam sehol. Elképzelésem sem volt,hogy mi a jó fene történt ott. Ezek szerint sok piát ittam. Szerencsére végül meg találtam Tiffet. Ő mindenre emlékezett. Elkezdtem kifaggatni. Elmondta, hogy nagyon őrült buli volt. Ő mindig próbálta a poharat kivenni a kezemből. Én nagyon makacs voltam és így nem sikerült neki. Azt is mondta, hogy Chris megcsókolt. Hajnalban pedig elaludt mindenki a részegségtől.

Kora reggel, amikor összekaptam magamat egy kicsit elindultam haza Tiffel. Otthon anya jó fej és megértő volt. Na, jó nem így lett volna ez, ha nem éppen aludt volna. Gyorsan bementem a szobámba átöltöztem pizsamába és befeküdtem az ágyba. Délután Chris írt egy üzenetet nekem. Érdekelte, hogy merre vagyok. Találkozni szeretett volna velem. Gyorsan összekaptam magamat és elindultam a megbeszélt helyre. Kicsit beszélgettünk az estéről. Kérdezte, hogy tudok-e arról, hogy hol megcsókolt. Persze azt mondtam neki, hogy igen. Mondjuk tudtam is róla. Majd elhívott magával moziba. Nem akart Rayennel és Do-val hármasban menni. De, hogy ott mik történtek? Az egy másik történet.

Love in the school 3.rész

 Titokzatos srác

Másnap reggel korán keltem és az első dolgom az volt, hogy ne járjak úgy, mint tegnap reggel. Nem szerettem volna elkésni. Az iskolában az első dolgom lett volna, hogy elmegyek órára. Ezzel csak egy probléma volt. Tiff megállított. Nem tudtam, hogy mit szeretne. Végül persze csak kibökte. Látta Do-t és azt a titokzatos srácot azon a titkos helyen. Rögtön elmentem és megnéztem. Gondoltam, hogy hátha felismerem majd azt a srácot. Jól is gondoltam. Egy idő után beugrott, hogy ki volt ő. Mielőtt elmondtam volna Tiffnek addigra becsengettek és bementünk órára. Meglepő módon Do is ott volt bent. Míg mi bent beszélgettünk, addig ő egyedül ücsörgött. Bent teremben közöltem Tiffel, hogy ki volt az a srác. Azon kívül, hogy egy nagy barom. Mivel barátja vagyok Do-nak, ezért kötelességemnek éreztem, hogy elmondjam, hogy az ő titokzatos barátja mekkora egy idióta még mielőtt megbántja. A tanár szerencsére ma nem jött ezért azonnal odamentem Tiffel együtt.

-Do. Figyelj.-mondtam

-Ne hívj Donak. Nem vagyunk barátok. Az én nevem Dorinda.

-Oké. Akkor bocsáss meg. Dorinda.-mondta Tiff

-Így sokkal jobb. Mit akartok?

-Rayenről van szó.-mondtam

-Honnan tudod a nevét Summer?

-Én is jártam vele és egy nagy barom.

-Dehogy az. Ő a legkedvesebb fiú.

-Egyáltalán nem. Engem csak le akart fektetni, és amikor nem mentem bele azonnal ott hagyott.

-Summer! Ezt te sem hiszed el.

-Jó. Tudod mit? Én csak segíteni akartam. Nagyon megváltoztál. Akkor hagyom, hogy hadd fájjon.

Tiffel vissza ültünk a helyünkre és hülyéskedtünk. Do meg sms-ezett Rayennel a helyén. Szegény nagyon magányos volt. Az ő hibája, hogy az. Ő szakította meg a kapcsolatot velünk. Ezek után túléltük a többi órát is és kimentünk ebédelni. Do a menő asztalnál ült. Rayen miatt nagyon megváltozott. Jó. Talán nektek nem tűnt fel mivel nem ismeritek annyira, mint én. Dorinát óvoda óta ismerem. Nagyon fájt, hogy ilyen könnyen eldobott magától. De nem érdekelt. Ha neki nem kellenek, barátok akkor nekem sincs szükségem rá. Azt vettem észre, hogy egyszer Rayen elment és én nem bírtam ki, hogy nem követem. Így hát elindultam utána. Elment egy lány szekrényéhez és megcsókolta. Én gyorsan elővettem a telefonomat és lefényképeztem. Féltem, hogy megint meg fog látni. Azért persze eszembe sem jutott elmenni onnan. Nem féltem. Inkább kíváncsi voltam. Amiket láttam azok pedig még érdekesebbek voltak. Rayen fogta a csajt és elhúzta valahova. Én persze azért is követtem őket. Komolyan egy igazi detektíves filmben éreztem magamat. Na, szóval. Követtem őket és a titkos helyre húzta. Elképzeli sem tudtam, hogy mit akar itt vele. Ezt a lányt nem ismertem, de tényleg szép csaj volt. Egy pillanatra másra figyeltem és csak azt hallottam, hogy a csaj ellenkezett majd elfutott. Én a lány után futottam és azonnal kifaggattam, hogy mit szeretett volna tőle Rayen, amitől ennyire megijedt. Persze elmondta. A lányt elvileg megakarta fektetni és azt is mondta, hogy már több hónapja együtt voltak, de most ért véget a kapcsolatuk. Egy kis gondolkodás után arra jutottam, hogy ő igazából velem is ezt tette. Nem értettem ezt a csajt. A legtöbbször Do-val lóg Rayen és nem vette észre? Vagy csak nem féltékeny típus? Na de mindegy is. Vissza mentem Tiffhez és beszámoltam neki a látottakról. Ezek után oda mentünk Do-hoz.

-Sziasztok. Dorinda beszélhetünk?

-Mondjad csak. Hallgatlak.

-De ez csak hármunkra tartozik.

-Jó. Mondjátok. De siessünk.

-Akkor gyere.

Elvonultunk. Érdekes. Tiff hagyott beszélni egész végig.

-Ne mondjátok.

Gyorsan előkerestem a képet és megmutattam neki.

-Nem. Ilyen nem létezik. Ez tuti nem Rayen.

-Dehogy nem. Meg is akarta fektetni a barátnőjét, akivel most szakított.

-Nem szakítottunk.

-Jaj Do. Nem rólad beszéltem hanem Trisháról.

-De ő velem jár. Mármint Rayen.

-Nem hiszem.

-Én meg nektek nem hiszek.

Do elment és vissza ült a menő asztalhoz. Mi nem tudtunk mit tenni. Ha ezek után sem tudta elhinni azt, amit mondok, akkor sohasem fogja. Tiffel ketten maradtunk. Persze nagyon is furcsáltam, hogy egy szót sem szólt Do-hoz. Így hát megkérdeztem.

-Tiff.

-Igen?

-Miért nem szólaltál meg az előbb?

-Öööööm… Nem tudtam mit mondani.

-Tiff. Ne hazudj.

-Jó van, na. Túl jól ismersz.

-Kiismertelek. Na, akkor?

-Látod azt a cuki srácot a menő asztalnál?

-Igen és?

-Állandóan engem nézett amióta oda mentünk. Sőt még most is.

-Aztán ne hogy te is megváltozz, mint Do.

-Nem fogok.

-Tiff. Ígérd meg.

-Megígérem.

Miután ezt Tiff kimondta megöleltem. Nekem ez nagyon sokat jelentett. Iskola után Tiff és az a srác egymást nézték. Én oda löktem Tiffel és mondtam neki, hogy beszéljen vele. Mosolyogtam és elindultam hazafelé. Persze valaki megakadályozott a hazajutásban. Chris elém állt és beszélni akart velem. Nagyon meglepődtem, hogy pont velem. Kicsit haragudtam is rá még, de a mosolya mindent megoldott.

Love in the school 2. rész

Dorina átalakul

Másnap reggel sokkal, de sokkal kipihentebben keltem fel. Már nem érdekelt Chris és a csaja, akit tegnap este szedett fel. Sokkal inkább az érdekelt, hogy Do este hova tűnt amíg Tiff hallgatózott. Így hát fel is hívtam. Természetesen nem vette fel ezért várhattam a suliig. Viszont addig húztam otthon az időt, hogy majdnem elkéstem. Gyorsan felöltöztem, majd elindultam a „börtönbe”.Nagyon untuk már az iskolát pedig csak most kezdődött el. A sok tanulásból viszont szörnyen elegem lett. Szünetekben viszont előkerestem Do-t. Megakartam kérdezni tőle, hogy mit csinált. Kerestem mindenhol, de sehol sem találtam meg. Szóltam Tiffnek és jól is tettem. Neki volt egy ötlete. A sulinak van egy titkos része, amit a diákok alakítottak ki és a tanárok még ennyi idő után sem tudnak róla. Tiff szerint ott lesz. Oda általában azok mennek, akik valami szabály elleneset csinálnak. Éppen ezért lepődtem, meg amikor ott megtaláltuk. A meglepő dolog az volt, hogy nem volt egyedül. Egy sráccal volt, aki a menő részleghez tartozott. Tiffel gondolkodni kezdtünk és arra döbbentünk rá, hogy este biztosan azért nem láttuk, mert elmentek ketten. Jól megnéztem a srácot és nagyon ismerős volt. Nem tudtam, hogy ki lehet az. Viszont azt tudom, hogy egy nagyon rossz hibát követtünk el Tiffel. Sokáig voltunk ott. Sajnos észrevettek mind a ketten. Do mivel ezt titkolta előttünk ezért elég érdekes magyarázattal állt elő.

-Ő támadott le és nem én vagyok a hibás.-Vágta rá Do

-Hé, hé. Nyugi bébi. Én lelépek.-mondta nyugodtan a srác, akinek a nevét még mindig nem tudom

-Do. Ez mi a jó fene volt?-kérdezte lepődötten Tiff.

-Ő? Hát ő csak a foci csapat klub tagja. Emlékeztek, amikor tegnap este eltűntem egy időre?

-Persze. Azért kerestünk, hogy kiderítsük, hogy merre jártál.-mondtam

-Nos. Akkor történt az, hogy inni indultam erre ő elkapta a kezem és magával hurcolt. Elkezdett nyomulni és most itt vagyunk.

-De Do. Te ma nem jöttél órákra.-mondta Tiff

-Igen és? Jaj lányok. Hisz ti mondtátok azt, hogy kicsit lazuljunk. Én megyek a következő buliba is és szeretném, ha velem jönnétek.

-Oké, de mielőtt még belemennénk, áruld el a nevét.-mondtam

-Oké. Az ő neve…*csengő* Oooh csengettek. Sajnálom majd máskor.

-De várj.

-Sajnálom.

Tiffel semmit sem értettünk és mivel vége lett a sulinál ezért hazamentünk. Vagy is Tiff eljött hozzánk, hogy agyaljunk egy kicsit a mai napról.

-Figyelj Tiff. Ez már nem az a Do, aki a barátunk és szeretünk.

-Ilyen könnyen lemondasz róla?

-Dehogy is. Nem tűnt fel, hogy valami oknál fogva nem akarta elmondani a srác nevét?

-De. Viszont nem értem, hogy miért nem.

Elehet, hogy a srác mondta, hogy ne mondja el senkinek.

-Jaj Sum. Ez butaság. Miért kérne valaki ilyet?

-Nem tudom. Igaz. De valami akkor is történt vele és addig nem nyugszom, amíg ki nem derítem, hogy mi volt az.

-Akkor jó munkát én viszont megyek haza, mert későre jár már.

-Oké. Szia Tiff.

-Szia Summy.

Este még kimentem vacsorázni, majd jó sokáig ücsörögtem a meleg vízben és gondolkodtam, hogy honnan ismerhetem azt a srácot. Persze anya kérdőre vont, hogy mit csinálok eddig a fürdőben. Így aztán azonnal ki kellett jönnöm. A szobámban sem tudtam másra gondolni így aztán fogtam a telefont és felhívtam Do-t. Ő mindenről alaposabban beszámolt. Vagy is én azt hittem, hogy azt fogja tenni, de inkább lerakta amint elkezdtem kérdezősködni. Tehát Do-t hivatalosan is elvesztettük. Azonnal felhívtam Tiffel, majd alaposan beszámoltam neki mindenről. Ezek után már ő is belátta, hogy a mi Do-nk már nem létezik.

Love in the school 1.rész

Hali Flor vagyok. Innentől le fogok állni a zene ajánlással mivel nagyon kevés zene van.Neki állok én is történetet írni.Rögtön el is hoztam az első részt.Remélem tetszeni fog.

A kezdet

Bementem a suliba azon a különleges napon. Éreztem, hogy valami terjeng a levegőben és tudtam, hogy nem a bacik. Féltem, hogy szembe kell néznem az ismeretlennel. Rólam tudni kell, hogy mindig is féltem, hogy új dolgokat próbáljak ki. Valahogy éreztem, hogy ez a nap jobb lesz. Talán tévedek? Ja, igen. A nevem Sumer. Igen tudom. Nagyon gáz. Utálom is ezt a nevet. Sokszor csúfolnak úgy, hogy nyaracska. Mindegy kezdtem megszokni. Egyszer viszont össze futottam a suli egyik „fő gonoszával”.Azt hitte, hogy mindent megkaphatott csak mert gazdag. Gondolom ez mindenki számára ismerős. Ezek ilyen mindennapi sztorik. Tényleg nem is mondtam, hogy 16 éves vagyok. Igen már betöltöttem az édes tizenhatot. Mondjuk nem értem, hogy ez miért olyan nagy szám, de nem is érdekelt. Na tehát a suli „fő gonosza” igen. Szóval sétálgattam az iskola folyosón és össze futottunk. Persze nem tudta megállni, hogy be ne szóljon. Tehát csak a szokásos.

- Nyári csaj.

- Ez nekem szólt-súgtam oda a mellettem álló barátnőimnek.

- Sohasem fogsz ilyen névvel találni magadnak pasit.

- Mert te aztán azzal a 800 tonna sminkkel biztosan.

Jó hazudtam. Vagy a fél iskolán végig ment. Szó szerint. Az összes fiúval lefeküdt. Vagy is nem az egésszel csak a többséggel. Szerencsére a suli leghelyesebb fiújával még nem. Már évek óta bele vagyok zúgva abba a srácba. Erre már nem reagált semmit sem. Elindultam a terem felé órára. Sajnos ő is abba az osztályba járt ahová én, ez a csaj pont annyira keserítette meg az életemet, ahogyan azt a filmekben szokás. Ebédnél csak a szokásos asztal beosztások voltak. Lúzerek és menők. Mi persze a lúzer résznél ültünk. Pontosabban a lúzerek azok ott vannak ahol nem a menők. Nálunk ez sajnos így működik. A gimit csak egy módon lehet túlélni. Egyetlen egy szabály van ezekre. Légy a társaság lelke. A mi életünk a lányokkal nagyon unalmas. Nincs mit tenni. Az iskola egy unalmas hely ahol sok az idióta lány meg stb., Néha amikor ránéztem arra a bizonyos fiúra, aki tetszik úgy éreztem elolvadok. Főleg amikor mosolygott. Annyira aranyos mosolya volt. Nem tudtam ellenállni neki. Viszont amikor láttam, hogy csókolózott mással azt hittem, hogy színinfarktust kapok. Jó tudom ez természetes, de azért engem is meglehet érteni. Nagyon sok mindenen mentem keresztül és sokat is sírtam, még amikor általános suliba jártam, de akkor nem a fiúk miatt. Őszintén ez nem is tartozik ide.

Na tehát. Egyszer, amikor meghívtak egy buliba a menőkhöz akkor nagy volt a sürgés forgás körülöttem. Tökéletes akartam lenni Chrisnek (a fiú, aki tetszik). Nem tudta, hogy mit tegyek. Azt viszont igen, hogy mekkora hajtépés lesz majd ott. Hiszen Amy (a lány, aki a „Fő gonosz”) is tutira ott lesz. Nem tudok mit csinálni vele sajnos, mert az ő apja az én apám főnöke. Nem akartam itthon balhét. A buliba Tiffel és Doval (barátnőim Tiffany és Dorinda) a legjobb ruhánkat választottuk. Életemben egyszer éreztem azt, hogy lehet esélyem Chrisnél. A buliban persze Amy nem tudott békén hagyni. Muszáj, volt belém kötnie.

-Nézzétek megjött napocska.

-Amy nem tudom, hogy a te agyad hol van nap közben, de az a hold.

Erre persze a kis &9*-@§ sértődve bement a házba. Elnézést a csúnya beszédért, na de vissza a sztorihoz. A többiek befutottak Amy után kivéve Chris. Ekkor ő odajött hozzám. Tiff és Do persze rögtön elmentek és így kettesben maradtam Chrissel.

-Ez jó volt kislány. Eddig még senki, sem mert beszólni neki az itt jelenlevők közül.

-Köszi Chris.

-Nincs mit. Látszik, hogy nem vagy, vagy félős csaj Summer. Nem tudod, hogy honnan kaptad a nevedet?

-Nem. Viszont azt igen, hogy mennyire utálom.

-Miért utálod? Szerintem különleges név. Sugárzik róla, hogy erős ember vagy.

-Chriss. Nem kérsz valamit inni?

-Itt a kezemben a pohár.

-Ja, igen. Tényleg.

Gratulálok megint beégetted magadat Summer.

 -Viszont én elmegyek inni.

-Oké. Menj csak. Szia. Örülök, hogy találkoztunk.

-Én is örülök. Szia

Emlékszem, amikor ezt álmodtam. Akkor feltudtam fogni, de most… Nem sikerült.

-Summer-szólt utánam Tiff

-Igen?

-Beszélnünk kell.

-Okés.

-Figyelj! Mi történt?-kérdi Tiff érdeklődően

-Áááá semmi különös. Én idióta megkérdeztem, hogy kér-e valamit inni.

-És?

-És ott volt a kezében a pohár, amiben volt pia.

-Jaj Sum. Akkor ennyit beszéltetek?

-Igen.

-De ez is elég nem?

-De. Azt hiszem. Főleg a mosolya. Elvarázsolt.

-Téged mindig.

-Igaz.

-Tiff. Sum. Mizu?-kérdezte Do

-Nagyon gyanús vagy Do.

-Dehogy is. Honnan veszed? Nem titkolok semmit sem.

-De. Mi történt?

-Semmi csak ne forduljatok meg.

Persze rögtön megfordultunk. Chris éppen egy lánnyal csókolozott. Én persze sírva elrohantam, de nem kellett volna, zavarjon. Mint már mondtam. Értsetek meg engem is.

Na, ennyit a buliról. Ezek után hazajöttem és álomba sírtam magamat. 

vége

Flor

Halii :)) Mivel senkinek nem tetszett az ötletem ezért nem lesz olyan..Na tehát akkor a mai napon írok minden blogomba új részt ezért ezt sem akartam kihagyni..Kezdjük :D

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

Na mára ennyi lenne :D Remélem tetszik :D Nagy része januári ezért sorry :/

Flor

Hali arra gondoltam,hogy lehetne ilyen Retro zene összeállítás is.Ha benne vagytok akkor írjátok meg kommentbe vagy a chatboxba.Várom a véleményeket :DD

Bejelentés :3

Sziasztok..!! <3 AnitaAnett vagyok :P

Tudom tudom megint nem írtam sokáig pedig megígértem hogy minden nap fogok vagy kétnaponta.. :( ezért bocsánatot is kérek de nem nagyon tudok írni mivel sokat tanulok..és nem nagyon van este már erőm blogolni...ezért lehet hogy inkább hetente írnék a blogra és akkor nincs az hogy nem írok soha...na de...megkérem drága blogos társamat Flort..hogy ő is írjon a blogra...ha nem tud zenéket akkor szóljon és segítek neki..viszont akkor szóljon :P...na de ez nem ide tartózik...viszont én most nem fogok írni folytatást..de jövő hétre ígérem írok..na csak ennyit szerettem volna elmondani...meg persze szeretném azt bevezetni a blogba hogy leírom az elérhetőségeimet, meg persze a Florét is....úgyhogy ha bárki szeretne bármit megtudni a blogról..vagy akár a blogon kívül szeretne kérdezni akkor ide írhat nyugodtan..!! :)

Facebook...AnitaAnett: https://www.facebook.com/ancsika.wallner

Facebook...Flor: https://www.facebook.com/florawagner02?fref=ts

Facebook...oldal: https://www.facebook.com/pages/Anitaanettflor-Blog/246957748787199?ref=hl

E-mail: anitaanettflorblog@freemail.hu

Ask.fm...AnitaAnett: http://ask.fm/AnitaAnettt

Ask.fm...Flor: http://ask.fm/FloraWagner

köszi aki olvassa a blogot...sziasztok pusza..

*AnitaAnett

Egy napom!!! 15.rész

A történet újraírás alatt van!
Nemsokára felkerül az oldalra addigis köszönöm a türelmet

Flor

Hali.Gondoltam,hogy ma vagy is a szülinapomon kaptok egy új "zenecsokrot"...Kezdjünk is bele..*epres tortát eszik :D*

1.

2.

3.

4.

5.

6.

Mára ennyit.Remélem,azért egyszer annyira fogjátok kedvelni a blogon a zenéket is mint a történetet is...Ja igen ne feledjétek el...Likeoljátok a facebook oldalunkat ha szeretitek a blogot és értesülni is szeretnétek.Köszönöm...Flor balra el.