A kezdet
Bementem a suliba azon a különleges napon. Éreztem, hogy
valami terjeng a levegőben és tudtam, hogy nem a bacik. Féltem, hogy szembe
kell néznem az ismeretlennel. Rólam tudni kell, hogy mindig is féltem, hogy új
dolgokat próbáljak ki. Valahogy éreztem, hogy ez a nap jobb lesz. Talán tévedek?
Ja, igen. A nevem Sumer. Igen tudom. Nagyon gáz. Utálom is ezt a nevet. Sokszor
csúfolnak úgy, hogy nyaracska. Mindegy kezdtem megszokni. Egyszer viszont össze
futottam a suli egyik „fő gonoszával”.Azt hitte, hogy mindent megkaphatott csak
mert gazdag. Gondolom ez mindenki számára ismerős. Ezek ilyen mindennapi
sztorik. Tényleg nem is mondtam, hogy 16 éves vagyok. Igen már betöltöttem az
édes tizenhatot. Mondjuk nem értem, hogy ez miért olyan nagy szám, de nem is
érdekelt. Na tehát a suli „fő gonosza” igen. Szóval sétálgattam az iskola
folyosón és össze futottunk. Persze nem tudta megállni, hogy be ne szóljon.
Tehát csak a szokásos.
- Nyári csaj.
- Ez nekem szólt-súgtam oda a mellettem álló barátnőimnek.
- Sohasem fogsz ilyen névvel találni magadnak pasit.
- Mert te aztán azzal a 800 tonna sminkkel biztosan.
Jó hazudtam. Vagy a fél iskolán végig ment. Szó szerint. Az
összes fiúval lefeküdt. Vagy is nem az egésszel csak a többséggel. Szerencsére
a suli leghelyesebb fiújával még nem. Már évek óta bele vagyok zúgva abba a
srácba. Erre már nem reagált semmit sem. Elindultam a terem felé órára. Sajnos
ő is abba az osztályba járt ahová én, ez a csaj pont annyira keserítette meg az
életemet, ahogyan azt a filmekben szokás. Ebédnél csak a szokásos asztal
beosztások voltak. Lúzerek és menők. Mi persze a lúzer résznél ültünk.
Pontosabban a lúzerek azok ott vannak ahol nem a menők. Nálunk ez sajnos így működik.
A gimit csak egy módon lehet túlélni. Egyetlen egy szabály van ezekre. Légy a
társaság lelke. A mi életünk a lányokkal nagyon unalmas. Nincs mit tenni. Az
iskola egy unalmas hely ahol sok az idióta lány meg stb., Néha amikor ránéztem
arra a bizonyos fiúra, aki tetszik úgy éreztem elolvadok. Főleg amikor mosolygott.
Annyira aranyos mosolya volt. Nem tudtam ellenállni neki. Viszont amikor
láttam, hogy csókolózott mással azt hittem, hogy színinfarktust kapok. Jó tudom
ez természetes, de azért engem is meglehet érteni. Nagyon sok mindenen mentem
keresztül és sokat is sírtam, még amikor általános suliba jártam, de akkor nem
a fiúk miatt. Őszintén ez nem is tartozik ide.
Na tehát. Egyszer, amikor meghívtak egy buliba a menőkhöz
akkor nagy volt a sürgés forgás körülöttem. Tökéletes akartam lenni Chrisnek (a
fiú, aki tetszik). Nem tudta, hogy mit tegyek. Azt viszont igen, hogy mekkora
hajtépés lesz majd ott. Hiszen Amy (a lány, aki a „Fő gonosz”) is tutira ott lesz.
Nem tudok mit csinálni vele sajnos, mert az ő apja az én apám főnöke. Nem
akartam itthon balhét. A buliba Tiffel és Doval (barátnőim Tiffany és Dorinda)
a legjobb ruhánkat választottuk. Életemben egyszer éreztem azt, hogy lehet
esélyem Chrisnél. A buliban persze Amy nem tudott békén hagyni. Muszáj, volt
belém kötnie.
-Nézzétek megjött napocska.
-Amy nem tudom, hogy a te agyad hol van nap közben, de az a
hold.
Erre persze a kis &9*-@§ sértődve bement a házba.
Elnézést a csúnya beszédért, na de vissza a sztorihoz. A többiek befutottak Amy
után kivéve Chris. Ekkor ő odajött hozzám. Tiff és Do persze rögtön elmentek és
így kettesben maradtam Chrissel.
-Ez jó volt kislány. Eddig még senki, sem mert beszólni neki
az itt jelenlevők közül.
-Köszi Chris.
-Nincs mit. Látszik, hogy nem vagy, vagy félős csaj Summer.
Nem tudod, hogy honnan kaptad a nevedet?
-Nem. Viszont azt igen, hogy mennyire utálom.
-Miért utálod? Szerintem különleges név. Sugárzik róla, hogy
erős ember vagy.
-Chriss. Nem kérsz valamit inni?
-Itt a kezemben a pohár.
-Ja, igen. Tényleg.
Gratulálok megint beégetted magadat Summer.
-Viszont én elmegyek
inni.
-Oké. Menj csak. Szia. Örülök, hogy találkoztunk.
-Én is örülök. Szia
Emlékszem, amikor ezt álmodtam. Akkor feltudtam fogni, de
most… Nem sikerült.
-Summer-szólt utánam Tiff
-Igen?
-Beszélnünk kell.
-Okés.
-Figyelj! Mi történt?-kérdi Tiff érdeklődően
-Áááá semmi különös. Én idióta megkérdeztem, hogy kér-e
valamit inni.
-És?
-És ott volt a kezében a pohár, amiben volt pia.
-Jaj Sum. Akkor ennyit beszéltetek?
-Igen.
-De ez is elég nem?
-De. Azt hiszem. Főleg a mosolya. Elvarázsolt.
-Téged mindig.
-Igaz.
-Tiff. Sum. Mizu?-kérdezte Do
-Nagyon gyanús vagy Do.
-Dehogy is. Honnan veszed? Nem titkolok semmit sem.
-De. Mi történt?
-Semmi csak ne forduljatok meg.
Persze rögtön megfordultunk. Chris éppen egy lánnyal
csókolozott. Én persze sírva elrohantam, de nem kellett volna, zavarjon. Mint
már mondtam. Értsetek meg engem is.
Na,
ennyit a buliról. Ezek után hazajöttem és álomba sírtam magamat.
vége

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése