(A történet kitalált!)
Egy napom! 1.rész
Egy napom! 1.rész
Sziasztok a nevem Aliz, ha érdekel min mentem keresztül iskolás éveim alatt tarts velem. Szerintem akkor járunk a legjobban, hogyha a legelején kezdem. Vagyis inkább megkíméllek titeket az első hét osztályomtól! Hol is kezdjem? Azt hiszem, van egy ötletem….
2013 09. 10. (kedd)!
Reggel nagyon korán keltem, mert ilyenkor nulladik órám van, utálok bejári. Semmi értelme az egésznek, de sajnos ezt írják elő szóval hajrá Aliz irány a nulladik óra! 5:30-kor keltem fel, még mindenki aludt, mindenki éppen a másik oldalára fordult. Csendben felöltöztem és lófarokba fogtam a hajamat, bedobáltam a cuccaimat a táskába majd a spájzból kihoztam egy üveg vizet és egy almát. Amíg a suliba sétáltam elfalatoztam az almámat. Mikor odaértem páran már ültek a „törzshelyünkön” (ami azt jelenti, hogy a könyvtár melletti padokon). Odasétáltam ledobtam magam Karol mellé és a vállára dőltem.!
-Haza akarok menni.-mondtam két ásítás között, ő pedig meg sem szólalt csak bólogatott.
-Van valakinél kaja?-kérdezte Niki.
-Pontosan miért is vagy te ennyire éber?-kérdezte tőle Nick majd kivett egy szendvicset a táskájából és Nikihez dobta.
-Köszi.-mondta mosolyogva majd leült mellénk és elkezdett enni.
-Eli, megteszed, hogy ezt odaadod Nikinek?-kérdezte Dave majd a kezébe adott egy telefont, Eli szó nélkül elvette majd odaadta a húgának.
Szép lassan mindenki megjött, már 7:10 volt.
-Hát ezt nem hiszem el, hol van már a tanár?-kérdezte Martin mérgesen.
-Nyugi biztos csak késik, mondtam majd fölálltam és elkezdtem a főépület felé sétálni, mikor odaértünk a testnevelés tanárunk is befutott.
-Jó napot tanárnő!-köszöntünk egyszerre.
-Sziasztok gyerekek, ma nem lesz testnevelés óránk mert megkell tartanom az osztályfőnöki órát.
-De hiszen csütörtökön van ofő óra!-vágta rá Mike.
-Mondjuk, ha figyelnél órákon, akkor tudnád, hogy elmarad a csütörtöki óránk.-mondtam forgatva a szemem.
-És mégis mikor mondták ezt?-kérdezte Mike.
-Hétfőn!-vágták rá a többiek, én pedig Mikre mosolyogtam.
-Na látod!-mondtam nevetve.
-Rendben akkor menjünk be az osztálytermünkbe!-mondta az ofőnk majd elindult befelé mi pedig utána. Megbeszéltünk mindent, amit szeretett volna, utána pedig elfoglaltuk magunkat, mikor kicsöngettek elindultunk az emeltre matematika óra következett, dolgozat. Hál istennek
Matekból megvan a hármasom, mert matek szakos osztály vagyunk, mindenkinek legalább a hármasa megvan. Fölsántikáltam a termünkbe, majd leültem a helyemre.
-Aliz jól vagy?-kérdezte Nick.
-Igen köszönöm jól vagyok, és azt is köszönöm, hogy tegnap segítettetek hazamenni Mikeal.- mondtam mosolyogva, ő pedig leült mellém és közel hajolt.
-Még mindig?-ennyit kérdezett, nekem pedig görcsberándult a gyomrom és nyeltem egyet. Nagyon jó barátok vagyunk Nickel, de akkor is utálom mikor erről kérdez, nem válaszoltam csak bólintottam egyet.
-Nicolett gyere, ide beszélnünk kell.-mondta szigorúan Dave.
-Megyek Dave.-mondta Niki, majd Dave felé futott.
Ezek ketten már megint mi vesztek össze? Mindig tőlük zeng a terem. Emili és Karol ültek a második padba középen és nevetgéltek, soha nem gondoltam volna, hogy egy ikerpárral fogok egy osztályba járni! Annyira fura, nagyon hasonlítanak egymásra! Becsengettek én pedig lefeküdtem a padomra és Nickre néztem.
-Ma te ülsz itt?-kérdeztem mire ő elmosolyodott.
-Mostmár pár órára kisajátítalak Nikitől.-mondta akkor mosollyal a száján, hogy az egész fogsorát láttam. Matektanár kiosztotta a dolgozat lapokat, 20 perc alatt megírtuk, a tanárnő kiadott nekünk pár feladatot ő pedig kijavította a dolgozatokat.
-Na gyerekek pár perc múlva csengetnek, a feladatokat holnap megnézem a dolgozatokat pedig nézzétek meg itt vannak az asztalon!-mondta majd visszaült a helyére, kifelé menet megkerestem a dolgozatomat, elmosolyodtam mikor láttam, hogy négyes lett, Nick boldogan lóbálta a hármas dolgozatát, majd kimentünk a teremből. A törzshelyünk felé vettem az irányt majd leültem az egyik padra, elővettem egy könyvet és elkezdtem olvasni. Valahogy most nem volt kedvem a társasághoz, pár perc múlva Martin és Ben ültek le mellém.
-Jó szándékkal jöttünk nem fogunk zavarni!-mondta Ben én pedig elmosolyodtam és folytattam az olvasást. Az órák teltek és pörögtek már annyi volt az idő, hogy elmenjünk ebédelni. Nikivel elindultunk az ebédlő felé, bementünk rengetegen voltak, de egy hátsó asztalán Nick, Martin, Eli és Dimitry integettek, elmentünk az ebédért majd odasétáltunk és leültünk az asztalhoz, elég sokáig ott voltunk megebédeltünk és beszélgettünk, nem is volt baj mert így legalább Dannyvel mentem haza.
-Szia öcsi.-köszöntem az unokatesómnak aki éppen kijött az épületből.
-Hát te?-kérdezte furán.
-Elbeszélgettük a többiekkel az időt! Na menjünk haza.-mondtam neki majd elindultam a kapu felé ő pedig utánam jött. Otthon megtanultam és összepakoltam egy kicsit majd felhívtam a legjobb barátnőmet Carlat. Vele beszélgettem amíg a nővérem haza nem ért. Carláról tudni kell, hogy gyönyörű lány hosszú szökés barna haja van kék szeme és nagyon csinos. Egyfolytában mondom neki, hogy milyen szerencsés, hogy a barátjával már lassan egy éve együtt vannak. Ilyenkor mindig rám szól, hogy meg ne próbáljam magam szidni. Szeretem Carlát ő a legjobb barátnő a világon. Mikor a nővérem hazaért beszámolt arról, hogy mivolt a suliba és hogy mennyire elege van a sok „idiótából” (ezek az úgynevezett idióták az osztálytársai). Elmesélte, hogy ma Vandával miről vitáztak, és kikérte a véleményem. (Vanda Evy legjobb barátnője). Elmesélte, hogy milyen cuki volt a barátja, hogy meglepte őt a sulinál egy rózsával és hazakísérte. Mikor anyu is hazaért átadtam neki Evyt mert szerettem volna beszélni Nikivel is.
-Anyu itt van Evy, rengeteg mesélni valója van!-mondtam majd leültettem Evyt a kanapéra és anyu arcára nyomtam egy puszit.
-Fönt leszek.-mondtam majd fölszaladtam az emeletre és lefeküdtem az ágyamba. Felhívtam Nikit, de a telefont nem ő vette fel.
-Szia ki vagy?-kérdeztem.
-Szia Aliz. Eli vagyok.-mondta vidáman.
-Hogy-hogy te vetted fel Niki telefonját?.-kérdeztem furán.
-Niki éppen sír a szobájában.-mondta szomorúan.
-Miért sír? Megint Daveel van valami?.-kérdeztem szomorúan.
-Igen....-mondta Eli
Ekkor hallottam a telefonba hogy valaki jön le e lépcsőn elég hangosan és kikapja Eli kezéből a telefont.
-Te vagy az Aliz?.-kérdezte remegő hangon.
-Igen én vagyok, mondjad mi a baj Daveel?.-kérdeztem
Ő elsírta magát és elmondta, hogy Dave szakított vele, megígértem neki hogy beszélek Daveel és lettem a telefonomat. Írtam Davenek egy smst hogy reggel találkozzunk, mert nincs első óránk, visszaírta, hogy rendben, lesétáltam elköszöntem anyuéktől és Evytől majd felmentem az emeletre és lefeküdtem az ágyba. Egy ideig néztem a plafont és Mikeon gondolkodtam, ekkor elsírtam magam és rájöttem, hogy sosem lesz az enyém bármennyire is küzdők érte! Könnyes szemmel aludtam el, remélve, hogy a holnap jobb lesz!
Ő elsírta magát és elmondta, hogy Dave szakított vele, megígértem neki hogy beszélek Daveel és lettem a telefonomat. Írtam Davenek egy smst hogy reggel találkozzunk, mert nincs első óránk, visszaírta, hogy rendben, lesétáltam elköszöntem anyuéktől és Evytől majd felmentem az emeletre és lefeküdtem az ágyba. Egy ideig néztem a plafont és Mikeon gondolkodtam, ekkor elsírtam magam és rájöttem, hogy sosem lesz az enyém bármennyire is küzdők érte! Könnyes szemmel aludtam el, remélve, hogy a holnap jobb lesz!
Folytatás várható!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése